2012. szeptember 19., szerda

Milyen Játék a GW2 és Kinek Való? Part.2

Megmondom őszintén, hogy az előzmény bejegyzéshez érkezett hozzászólások különös aktualitást kölcsönöz a mostaninak: a blog olvasóinak vokálisabb része nem habozott kifejteni véleményét mások játékosi mentalitásának helyességét illetően, néhol meglehetősen keresetlen módon téve mindezt. Aktualitása pedig azért van a dolognak, mert éppen a különböző viselkedésformákról terveztem most írni, valamint arról, hogy különböző játékosok mennyire különböző módokon találnak örömöt ugyanabban a játékban. Remélem ez a poszt hozzásegíti az olvasókat, hogy elfogadják, nem csak az őáltaluk üdvözítőnek tartott játékosi viselkedés az egyetlen járható út.
Létezik egy viszonylag széleskörben ismert kvíz, a Bartle teszt, amely négy kategóriába osztja a játékosokat, mégpedig úgy hogy százalékban határozza meg, hogy ki melyik kategoriába milyen mértékben illeszkedik. Természetesen nem tökéletes a teszt, sok kritika is érte és másfajta modelleket is alkottak, de kimondhatjuk hogy ez a legelterjedtebb és szerintem azért viszonylag jól lefedi a játékos-pszichológiát. A négy kategória a következő.

Eredményorientáltak (Achiever)
Ezek azok a játékosok, akik a leginkább szeretik mérni a játékban elért sikereiket, legyen az level, gear, title, stb. Minden ami mérhető, az az achiever területe. Ezek a játékosok szeretnek kitűnni a többiek közül és fürdőzni a dicsfényben. Nem nyugszanak, amíg ki nem maxolják a karakterüket. Ugyanakkor egy achiever teljesítménye nem ér semmit, ha azt nincs mihez vagy kihez hasonlítani, ezért az achieverek sokszor töltenek időt az átlagosabb illetve socializer játékosok közelében, hogy lehetőseget adjanak különleges hátasuk vagy kiemelkedő fegyverzetük megdicsérésére.

Fontos adalék, hogy messze ezek a játékosok vannak a legtöbben az MMO térben, így aztán érthető módon a játék készítői kiemelt figyelemmel kísérik ezeket a játékosokat, és igen komoly hangsúlyt fektetnek rá, hogy legyen tartalom ezeknek a játékosoknak. Az achievereket ugyanis nem érdekli, hogy az elérendő cél ésszerű-e vagy sem: ha az segít őket megkülönböztetni másoktól, akkor egyszerűen nem hagyja őket nyugodni a dolog.
A GW1 és a GW2 is igen jelentős mértékben kényezteti ezeket a játékosokat. Gondoljunk csak a sok titlere, a map completion százalékokra és rewardokra mint rövidtávú célokra. Ezek mellett azonban csendben és feltűnésmentesen, a GW2 (folytatva a GW1-ben megkezdett trendet) elképesztően brutális grind elemeket is tartalmaz, ha valakinek ez a zsánere: érdemes megnézni hány darab dungeon teljesítésre van szükség egy komplett egzotikus armor szetthez. A legendary weapon pedig – az ultimate cél – egészen döbbenetes követlményeket támaszt: 525k karma, 200 skill pont, 500 dungeon token, és még rengeteg dolog. Egyértelmű, hogy az OCD-ben szenvedő játékosokhoz is simulnak, szemben a hangzatos casual MMO buzzwordokkel:)

Felfedezők (Explorer)
A felfedezők furcsa fajzatok. Ők azok, akik nekiindulnak a világnak, egy egy szép screenshot, egy érdekes történet vagy egy eldugott hely megtalálásának érdekében. Furcsák, mert őket a lelkük mélyén nem vagy kevésbé érdeklik a rewardok, és nehéz eltalálni pontosan mi izgatja fel őket. Általában sokkal jobban érdekli őket a lore, mint más playereket, így lore meglepetéseknek is tudnak örülni. Az explorerek nem szeretik, ha a játék valamerre lökdösi őket, nehezen viselik ha befolyásolni próbálják őket a saját tempójukban. Egyúttal ők azok, akiket igen nehéz boldoggá tenni, gyakran idő előtt abbahagyják a játékot, ha úgy érzik, hogy nem találják meg amit keresnek.
Számomra az egyik nagy élmény, ahol kijött belőlem a felfedező, a Fallout 3 volt. Soha egy más játékban sem éreztem, hogy bármerre elindulhatok és fantasztikus történetek várnak rám. Nem a fegyverzet vonzása, az extra xp vonzott, hanem az érdekes karakterek és a mély beleélés.
A GW2 próbál ennek a csoportnak is a kedvére tenni, leginkább a personal story formájában, valamint potenciálisan hasonló mértékben a térkép felfedezéssel. Itt fontos tisztázni, hogy azok az emberek akik POI-tól vistakig rohannak (néha még el is klikkelve a látványt), és mindig szemmel tartják a következő waypointot, azok NEM explorerek. Azok bizony achieverek, akik rohannak a 100% completion felé, hogy büszkélkedhessenek vele. Nem azért írom ezt le, mert ez bűn vagy megvetendő hozzáállás lenne, csupán jó érteni a mögöttes pszichológiát. Az arenanet marketing igen nagy hangsúlyt helyezett az explorationre a marketingbe, de azért csendbe telerakták a térképet eszközökkel az achieverek számára is.
Az igazi explorer leveszi az összes map markert és elindul egy szimpatikus landmark felé, és akkor boldog, ha talál egy szép helyet, vagy egy titkos eventet.

Társaságiak (Socializer)
Ők azok akik közösségeket építenek és élvezik a virtuális valóságban elért társadalmi státuszt. Gyakorlatilag mindenkivel kijönnek, sőt szükség is van rájuk, mivel az achieverek és killerek is részint tőlük kapják meg az eredményeikért az elismerést. Gyakran erős kapcsolatokat építenek ki másokkal, amely a játék határain túl is megmarad.
Sajnos azt kell mondanom a GW2 ezen a fronton a leggyengébb. Az egyetlen kimondottan erre a célra kreált mechanika a guildek, és ez majdhogynem a játék legkevésbé innovatív része, és sajnos nem is túl inspiráló. Szövetségek nem léteznek, a csapatmunka pedig ami a GW1-ben összehozta a hasonló gondolkodású embereket gyakorlatilag a dungeonok és sPvP kivételével nem létezik, vagy ha igen, akkor nincs közösségépítő hatása.
Gyilkosok (Killer)
Az utolsó, létszámban legkevésbé reprezentált csoport a Gyilkosok csoportja. Ők azok, akiket csak az tart lendületben, ha más playerekkel mérhetik össze az erejüket és felülkerekedhetnek. A gyilkosok szeretik a hírnevet ami a győzelmekkel jön, és gyakran sportként tekintenek a játékra.
Kevésbé ismert aspektusa ennek az archetípusnak a market írányítására törekvő TP championok. Meggazdagodni a gazdaságon keresztül és okosabbnak lenni más játekosoknál tulajdonképpen egyfajta formája a képességek összemérésének, bár inkább intellektuális, mintsem ügyességi értelemben. A GW2 gazdasága elég hamar kinevelte ezeket a játékosokat, már most ismert néhány ügyes bróker többezer aranyas vagyonnal…
Általában ezt az típust arrogánsnak és aggresszívnek gondolják, de ez valójában nem igazán jellemző, a gyilkosok általában igen erősek a socializer típusban is.

Guild Wars 2
Néhány példát már hoztam a GW2-ből a típusok tekintetében, de most álljon itt egy komplettebb táblázat is, hogy én hogy látom a helyzetet

Jól látszik itt, hogy kik az elsődleges célpontjai a játéknak. Érdemes észrevenni emellett, hogy a GW2 tudatosan mixeli a könnyed laza achievementeket, a hardcore feladatokkal, hogy a casualoknak és hardcoreoknak is egyaránt adjon elfoglaltságot.
Visszautalva a korábbi cikkemre. Ez az eloszlás nagyjából jellemző a themepark MMO-kra azzal a kivétellel, hogy  Arenanet (a GW1-hez hasonlóan) nagyon komolyan veszi a killer csoportot és nekik az átlagosnál jobban próbálnak kedvezni.
Egy sandbox MMO-nál ezek az arányok teljesen máshol vannak általában, inkább a socializer/killer páros a hangsúlyos, de a másik kettő sincs teljesen elhanyagolva.
Remélem sikerült valamelyest megvilágítani az MMO pszichológiáját, és talán a jövőben sikerül több megértést tanúsítani a mások által kedvelt metódusok iránt: nem kell lekockázni, meg noliferezni, aki attól lesz boldog, ha minél hamarabb elére a 100% map completiont, nem mindenkinek kell ugyanúgy játszani a játékot, tanúsítsunk egy kis empátiát és megértést azok iránt is, akik nem úgy gondolkodnak, mint mi. Van hely a játékban mindenkinek.
Végezetül álljon itt egy poll, hogy a fenti teszt alapján ki melyik kategóriába tartozik leginkább.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése