GW2: Másvélemény!

Miután elolvastam Boda cikkjét és alatta a kommenteket, önkéntelenül is írhatnékom támadt. :)

Én alapvetően hiszek abban, hogy mindenki leírhatja a véleményét (persze kulturált keretek között), ami sokszor nem feltétlenül egyezik az enyémmel. Ezt el is fogadom és ezzel nincs is semmi probléma, ám az alatt a cikk alatt elég durva támadások irányultak kedves kollégám ellen. Tény, hogy én sem értek vele egyet sok dologban, de tisztelem annyira a véleményét, hogy nem szólom le emiatt. Egyszerűen fogadjátok el, hogy ő ilyennek találja a játékot, és ha ti nem így látjátok, nektek is adott a lehetőség, hogy leírhassátok, amit gondoltok róla.

Eme cikkben én fogom elregélni gondolataimat és tapasztalataimat a játékkal és a közösséggel kapcsolatban. Kérlek titeket, ha valamiben nem egyezik a véleményünk, ne harapjátok le a fejem azonnal. Kulturáltan és okos érvekkel is meg lehet vitatni egy témát, nem csak ártó szándékú beszólásokkal.

Előre megnyugtatok mindenkit, hogy nem cikk koppintás lesz és nem is az ellentéte a másiknak, egyszerűen csak egy Myrres véleménynyilvánítás. ;) Remélem szerettek hosszú cikket olvasni. [pirul]

Kezdjünk is bele!

Előszó

Utoljára a harmadik és egyben utolsó béta hétvége után öntöttem szavakba kritikus hangvételű véleményemet a játékról. Sajnos a rövid memóriám miatt, már nem emlékszem, hogy miket írtam, de úgy rémlik, alapból nagyon pozitív élményeket nyújtott a játék akkoriban.

Azóta már túl vagyunk a megjelenésen, sőt még egy végtelennek tűnő hónap is eltelt. Alapjába véve, most is vígan elvagyok a játékban (már amikor akad rá időm, hogy felmenjek) és valahogy mindig találok valamit, amit csinálhatok, és még mindig vannak olyan elemei, amikhez hozzá sem nyúltam. Most mondhatnátok, hogy casual stílusban játszok vagy, hogy alig vagyok fent, ám ez nem fedné a valóságot. Úgy érzem, hogy akinek tényleg tetszik a játék és tényleg élvezi, amit csinál, egész biztosan találhat magának valamit, ami megfogja és amiben kedvét lelheti.

Én nem mennék bele jóslásokba, hogy kinek meddig lesz elég, mivel mindannyian mások vagyunk, ám szeretném felhívni valamire a figyelmet, valamire, amit sokan elfelejtenek, vagy csak nincsenek tisztában vele: Ez a játék még nincs kész.

Tudom, hogy folyton azt mondogatták, hogy „when it’s ready”, ám bármennyire is engedékenyek voltak velünk az NCSoftos arcok, mégis csak egy bevételi forrásról beszélünk, amit nem halogathattak későbbre. Sok dolog van, amit még most is javítanak, vagy éppen most fejlesztenek. Érdemes lesz majd megnézni azt, hogy néhány hónap múlva milyen lesz majd a játék, mivel remélhetőleg addigra azok a tartalmak/funkciók is be fognak kerülni, amiket már korábban terveztek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez az MMO most indult, ezért vannak benne kiforratlan dolgok, esetleg olyanok, amiken változtatni kell majd. Ezt az ArenaNet is jól tudja és bizonyára tenni is fognak majd a színvonal javulásának érdekében. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy minden kezdet nehéz, ám egy folyamatosan alakuló és fejlődő játékról van szó. Adjunk egy kis időt a fejlesztőknek és várjuk meg, hogy milyen irányba szeretnék elmozdítani az alkotásukat.

 E rövidke bevezető után nézzük meg a játék különböző területeit (mert hát, úgy átláthatóbb a kritika, na meg amúgy is így megszokott. ;])

 PVE és Personal Story

 Én alapvetően egy olyan játékosnak tartottam eddig magam, aki szereti a PVE tartalmakat és imádja történetet, de még a sztorikkal kapcsolatos infó morzsákat is, ám emellett nagyon sokat PVPzek is.

A béta tesztek alatt ez így is volt, ám amióta megjelent a játék, szinte csak a PVE tartalommal foglalkoztam. Az utóbbi 1-1,5 hétben kezdtem el sPvP-zni, amin még én magam is ledöbbentem. A legjobban a személyes sztori varázsa ragadott magával és sokszor azért habzsoltam a szinteket, hogy minél többet megtudhassak a karakterem, vagy épp a világ történetéről. Valószínűleg erre is mondhatjuk, hogy szubjektív lehet, de személy szerint, nekem nagyon tetszik a Guild Wars 2 története. A bétákon nem véletlenül kérdezték, hogy elégedettek vagyunk-e a történettel, szórakoztató-e, mi a véleményünk a karakterekről? Én úgy érzem, hogy elégedett vagyok azzal a munkával, amit végeztek. Külön tetszik az, hogy a sztoriban sokszor lelhetünk fel komikus részeket, ám az is előfordul, hogy szívszorító jelenettel kell szembenéznünk. Már abból is érezhető, hogy jól mesélik el a történet, hogy sokszor hat az érzelmekre. Ha valaki könnyen tud azonosulni a karakterével, akkor át tudja érezni a helyzetek súlyosságát és ugyanolyan nehezen hoz meg néha döntéseket, mintha az egyik valós életbeli barátunk életét befolyásolná.

Persze, nem mondom azt, hogy tökéletes, mivel sok helyen azonos történet szálakkal találkozhatunk, bármelyik fajból is származik a karakterünk, de még így is több mondanivalót látunk, mit ahogy azt más MMOkban megszokhattuk. Arról nem is beszélve, hogy a sztorik valamilyen módon még keresztezik is egymást. Jó példa erre, hogy Sylvari leányommal még valamikor Orr kezdeti küldetései közben, találkoztam egy asura tudóssal, aki nagy felfedezést tett. Én már csak az eredményét láttam annak, amire rájött, ám amikor asura karakterem sztoriját vittem, akkor meglepetten tapasztaltam, hogy végigkövetjük annak a tudósnak az útját, ahogy bebizonyítja, hogy igaza van.

Na de elég a személyes sztoriból, és térjünk rá a fejlődés magjára. Erre csak azt tudom mondani, hogy vannak negatívumok, amiken lehetne még csiszolni és vannak pozitívumok is. Negatív az, ahogy már sokan mások is mondták, hogy van, ahol szinte állandóan mennek eventek, amiket farmolni lehet, néhol viszont még egy searinges kristály is előbb zuhanna a földre, minthogy event kezdődjön. Ezen még lehetne csiszolni és remélhetőleg fognak is. Ami a másik rossz az a szív rendszer. Egyetértek azokkal, akik szerint ez kihagyható lett volna a játékból. Igazából csak eltereli a játékosok figyelmét és önkéntelenül is azokra mennek rá, mivel azt hangsúlyozza ki a térkép. Értem én, hogy sokaknak a felfedezés és a céltalan bolyongás nem jön be, de ennyire azért nem kellett volna hangsúlyt fektetni a szívekbe.

 Na de, ha már ez eventek szóba kerültek, beszéljünk egy kicsit ezekről is. Nem értek egyet azzal az állítással, hogy minden event ugyanolyan és hogy mindegyik unalmas. Számtalan szórakoztató és jópofa eventtel találkoztam, amiket szívesen megcsinálnék akár újra is. Néhány példát is mondok erre. Volt egy olyan event a charr területeken, ahol átváltoztatott egy npc tehénné és a többi bocinak meg kellett tanítani, hogy hogyan védhetik meg magukat. Miután ez megvolt még egy vicces karám versenyen is részt vettem. Vagy legyen más. Volt olyan is, hogy kisgyerekek a Destiny’s edge szereplőit játszották el és kérdésekre kellett válaszolni a csapat tagjaival kapcsolatban.

Ezeken kívül még írhatnék átváltozós eventeket vagy lopakodósakat, a lényeg az, hogy igyekeztek sok jópofa ötletet belevinni ebbe a rendszerbe is, és ha még igazán vicces dolgokat szeretnénk látni, illetve hallani, akkor figyeljünk oda az npck beszélgetésére és tetteire, mikor vége egy eventnek. Sokat mosolyogtam ilyen párbeszédeken. Én úgy érzem, hogy a legnagyobb baj az, hogy már belénk van nevelve, hogy hogyan kellene fejlődnünk és küldetéseznünk, illetve hogy mit kell csinálnunk, ha már elértük a maximális szintet, ám a GW2 máshogy közelítette meg ezt a jól bevált mechanizmust és nem ártana beletanulnunk abba, hogy élvezzük a játékot.

 Persze, még itt a PVE témánál írhatnék a felfedezés öröméről (szerintem élvezetes csak úgy rálelni dolgokra), a jumping puzzle-kről (amik néha nagyon frusztrálóak, ha nem megy, de ha sikerül akkor nagy az öröm), a gyönyörű tájról, a dinamikus világról (nem, nem az eventek, hanem például az, hogy egy farkas csorda elindul portyázni és nekimennek egy őznek) és a remekül felépített kultúrákról és lényekről, ám ha ezekről részletesen írnék, valószínűleg senki nem olvasná végig a cikkem (sajnos, így is kérdéses lesz :( ).

Dungeonok

 Mikor ezt a cikket írom, még nem jártam végig az összes dungeont, szóval átfogó véleményt nem tudok alkotni róluk. Jelenleg az első négy dungeont teljesítettem, úgy hogy sztori szerinti sorrendben haladtam. Ezek alapján kicsit vegyes érzelmeket váltottak ki belőlem az itteni insták. Egyrészről nagyon tetszik az, hogy a Destiny’s Edge tagjai állnak a sztori középpontjában, ugyanakkor mégis kapunk mindegyik helyen valami pluszt. Mint a cikk elején is írtam, én imádom a Lore-t és az a tény, hogy a legendás csapat újraegyesülésének részese lehetek, már örömmel tölt el. Ennek ellenére, kicsit aggódok is a sztori miatt.

Négy dungeont már letudtam a nyolcból, ám a D.E. tagjai még mindig civakodnak egymással. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan sikerül majd a maradék insták alatt elsimítani nézeteltéréseiket. (Plíííz ne spoilerezzetek a kommentekben O.O). Persze, nem csak a sztori az egyetlen oka amiért dungeonokba jár az ember.

Nos, a többi téren eléggé lapos munkát végeztek a fejlesztők. Vegyük például a jutalmakat. Ha valaki teljesíti az egyik helyet sztori módban, akkor kap némi pénzt (ami kb. fedezi a javítási költségeket és az oda utat) és kap egy sapkát, ami minden alkalommal ugyan olyan. Yay! Ha valaki arra számít, hogy majd a bossokból vagy a treshből eső loot kárpótolni fog ezért, hát annak kb. akkora csalódásban lesz része, mint amikor a kisgyerekeknek megmondják, hogy nincs mikulás (bocsi a spoilerért :().

Ezenkívül néha hiányzik a dedikált tank és a dedikált gyógyító szerep, ám ez a csapattól is nagyban függ. Ami még probléma, az a trash és a bossok nehézségének az egyensúlya.

Még talán azt említeném meg, hogy olykor a story nehezebb, mint az explorable mode, aminek inkább kellene kihívást jelentőbbnek lennie.

Ha már szóba jött az exp. mód, akkor ejtek néhány szót erről is. Ez a része a játéknak nem szól másról, mind a grindról. Ha valaki szeretné összeszedni az adott dungeon szettjét, vagy csak ajándékot szeretne bezsebelni a legendary fegyverének készítéséhez, akkor újra és újra végig kell járni ennek a módnak az útvonalait. Persze, ez nem kötelező és pont itt jön a lényeg. Aki ezt élvezi, vagy szeretne valamiért megküzdeni, az csinálja, akit viszont nem érdekel, annak nem kell 1x sem végigmennie a három útvonalon. Aki azért panaszkodik, mert sokat kell szenvedni egy nyavajás kinézet miatt, az szépen gondolkozzon el azon, hogy az élet sem egy habos torta, ott is küzdeni kell mindenért.

Ennek ellenére, jól lehet szórakozni egy-egy menet közben, legyen szó akár sztori, akár explorable mód közben, főleg ha jó csapathoz csatlakozunk. Ajánlom mindenkinek, hogy legalább egyszer próbálja ki a GW2-es instázást. :)

Guild/Közösségi élet

 Azt kell, hogy mondjam, ezen a téren nagyon sokat kell még fejlődnie a GW-nek. Egyrészről a guild rendszer még nagyon gyerekcipőben jár (nem könnyű managelni!), másrészről a játék sokszor szükségtelenné teszi a kommunikációt. Ha csak eventezgetsz vagy épp szíveket csinálsz, rengetegszer van olyan, hogy annyiból áll a chat, hogy „Thanks”, „ty”, „np”. Azért van ez, mert nem is kell más. Egyedül is jól el lehet lenni, de ha vannak melletted, kb. akkor is egyedül vagy. Miért? Mert megtámadsz valamit, a másik játékos segít megölni, aztán mentek tovább valamerre.

Ahol elkezdődhet a közösség építés, az a guild. De az, hogy egyszerre 5 guild tagja lehetsz és csak egyet reprezentálhatsz egy időben, inkább szétbomlasztja az embereket. Eddig úgy láttam, hogy a dungeonok és a tournamentek (na és persze a WvW) azok, melyek összekovácsolnak egy csapatot.

Talán ha bekerülnek a Guild Hallok és a beígért mini játékok, javulni fog a helyzet, legalábbis remélem.

PvP

 Mint mondtam, sokáig a PvE tartalomra koncentráltam Tyriában eltöltött óráimban a játék megjelenése után, ám hamar felfedeztem a Structured PvP nyújtotta élvezetek csodáját. Számomra tökéletes ez a fajta mérkőzési forma, mivel nem szeretem a hatalmas tömeget és örülök, ha az én egyéni tevékenységeim is nagyban elősegítik a győzelmet. Ezenkívül még két nagy pozitívumot is fel tudok sorolni, ami miatt imádom ezt a fajta versengést.

Az első az irányítás. Ez is van, akinek tetszik, másoknak nem. Számomra nagyon élvezetes a dinamikus harc rendszer, a mozgékonyság, az hogy érezni lehet, ahogy egy lövedéked célba talál. Ha ez még nem lenne elég, még ott van a dodge (kitérés) is, ami egy újabb fajta dinamikát ad a csatába. Sokan azzal jönnek, hogy a GW1-es PvP sokkal jobb volt számukra. Én ezt tisztelem is, mivel biztosan megvolt a hangulata és jól érezték magukat. Én is így vagyok a Lineage 2-es harcokkal. Visszagondolva annyira nem volt nagy szám a harcrendszere, de nagyon élveztem. Azonban az tagadhatatlan tény, hogy mechanizmusait tekintve, nagyon eltalálták ezt a combat rendszert.

Arról, hogy unbalancolt lenne a PvP, nekem az a véleményem, hogy nem igazán. Persze, van még mit finomítani rajta és fognak is. Valószínűleg nemrég állhattak neki a megjelenés utáni egyensúlyteremtésnek, ám úgy érzem, hogy nagyon jó úton haladnak.

 Ha valaki nem jól játszik, vagy gyorsan meghal, ne egyből a játékban keresse a hibát. Próbáljon ki más build összeállításokat, más fegyvereket, más stratégiákat. Sokat változhat a játékélmény, ha egy kicsit ötletelünk fölötte. Gondolom, nagyon sokan úgy játszanak, hogy hagyják az alap trait és fegyver beállításokat, vagy ragaszkodnak egy buildhez. Ne tegyétek!

Kísérletezzetek, fejlődjetek és meglátjátok, jobban fog menni. Ami még hátráltató tényező, az egy bug. Nem tudom, hogy másnál is előfordul-e, de én bármikor elmegyek a Mistsbe, a játék nullázza a beállított major traitjeimet, azokat, ahol választani lehet több lehetőség közül. Nekem sajnos mindig be kell állítani őket, mielőtt elkezdenék PvPzni. Ezt nézzétek meg, mert nagyon sokat számíthat a harc közben.

A másik jó dolog, amiről szónokolni fogok, az a jutalom rendszer. Nem, nem az, hogy ládákat kapsz amiben random dolgok vannak, azt egy kicsit gagyinak tartom. Arról a rendszerről beszélek, amit a harc közben és természetesen végén tapasztalhatunk. A játék jutalmazza azokat a játékosokat, akik jól játszanak. Ha te ölted meg a legtöbb embert: Top Player in kills, ha te foglaltad a legtöbb bázist: Top Player in capture és még folytathatnám tovább. Ha aktívan tevékenykedsz a játékban és csinálod, amit kell, akkor folyamatosan kapni fogod a gloryt és a végén ezekkel az extra elismerésekkel még kapsz egy kis borravalót is. Arról nem is beszélve, ha a te csapatod nyer, akkor szintén kapsz bónuszt. Itt tényleg az kap elismerést, aki le is tesz valamit az asztalra és ez nagyon korrekt és szimpatikus rendszer.

Sokakban már felvetődött a kérdés, hogy miért is kéne sPvPzni, ha nem kapunk jobb geart. Aki igazán szeret PvPzni, annak erre egyértelmű lenne a válasz: Azért mert harcolhatsz másokkal és jól szórakozol. Akik amiatt sírnak, hogy nem szerezhetnek jobb cuccot, nincs motiváció, azok sajnos nem a harc miatt játszanak, hanem csak villogni szeretnének azzal, hogy ők mennyire királyok. Azoknak a Tournament rendszer csillapíthatja kielégülési vágyukat, ha tényleg olyan tehetségesek, mint azt mondják. Ha még ez sem megfelelő, akkor azt kell mondanom, hogy ez a játék nem nekik való, amivel persze nincs semmi probléma, mivel rengeteg más MMO érhető már el és mindenki találja meg azt, amelyik a legkedvesebb számára.

Amin úgy érzem, hogy lehetne változtatni az sPvPvel kapcsolatban, az természetesen a külső szemlélő mód (spectator mode) megjelenése, melyre már kaptunk ígéretet is, hogy be fog kerülni, illetve új játékmódok berakására is. Oké, hogy ez egyszerű és mindenki megérti, de úgy érzem, hogy azok, akik szeretik az ilyen fajta PvP-t, bőven elboldogulnának például egy Capture the Flaggel. Jó lenne, ha újabb térképekkel és módokkal lepnének meg minket és biztosítanák a harcterek változatosságát.

 A WvW-ről nem kívánok hosszas elmélkedésbe bonyolódni, mivel aki szereti az ilyesfajta harcot, az úgy is kedvelni fogja, aki nincs oda érte, az nem fog vele játszani. Annyit mondanék esetleg, hogy nem véletlen, hogy ott nincs egyensúly, mivel ezt direkt úgy tervezték. Ezen nem is fognak változtatni. Akinek pedig nem bírja a gépe, az ne a játékot hibáztassa, hanem fejlessze a vasat. Nem egy olyan videót /streamet láttam, ahol a készítőnek tökéletesen ment a harc, úgy hogy közben a gépe még a rögzítéssel is el volt foglalva. Egy fraps vagy egy stream eléggé le tudja terhelni a számítógépet, nála mégis szaggatásmentesen ment. Én tudom, hogy ha nagyon nagy tömegben vagyok, azt már nem bírja a gépem és belassul, ergo nem megyek olyan nagy tömegbe, hanem hátrébb állok, vagy kisebb csapatokhoz csatlakozom és nem a játékot hibáztatom, hogy „fúj… rossz az optimalizálás”.

Egyébként, a guildünk elkezdett nyitni a szervezettebb WvWzés felé, akinek van kedve hozzá, nyugodtan csatlakozzon hozzánk egy-egy ilyen eseményen.

 Ami még eszembe jut

Elsőként a crafting rendszerről fogalmazódtak meg bennem gondolatok. Régen láttam már játékban ennyire jól megalkotott crafting rendszert. Nagyon jó ötletek vannak benne és azoknak, akik szeretnek alkotni, remek lehetőségeket biztosít, azonban sajnos nem éri meg mindenkinek felhúzni a crafting szakmát a végsőkig. Miért? Sokszor csak ráfizetéssel lehet megalkotni mesterműveket, amik nem igazán hoznak vissza bevételt, mert a TP-n kb. semminek nincs értéke. Az elég fura, hogy a craftoláshoz használt hozzávalók sokkal drágábbak, mint a végtermék. Annak éri meg felhúzni a szakmát, aki csak magának szeretne gyártani, vagy esetleg barátainak, guild társainak. A másik dolog, ami nagyon elszomorít a craftolásban, az a maxos crafting. Ebben a játékban nem a felszerelés statisztikája a legfontosabb elem, hanem a kinézete. Ha már ez így van, elvárnám, hogy a maxos crafting felszerelések jól nézzenek ki. Ezzel ellentétben, pl. amikor a tudomásomra jutott, hogy a Huntsmanek nagyi szőtte, “máttyóhímzéses” pisztolyokat gyárthatnak exotic fegyverek gyanánt, még a gondolatba is beleborzadtam. Megnéztem, hogy az armorok jobbak-e. Jelentem, nem. Jó, tudom ez is ízlés kérdése, ám szerintem nagyon kevés embernek fognak tetszeni ezek a szettek. Legalább ebbe fektethettek volna energiát, ha már villognak a nagy művészeikkel.

 Az end game koncepcióról nem vagyok hajlandó még egy elemzést írni. Mindenki döntse el, hogy mi az, amit élvez csinálni és azért logoljon be. Van, aki már azt is imádja, hogy bámulhatja a szexy karakterét, szóval, aki élvezi a játékot, az játsszon, aki nem, az jöjjön vissza az updatekre és a közösség miatt feltétlenül (alakulgat :) ).

Végezetül…

 Mint láthatjuk, nem egy WoWkiller, tökéletes messiás, Jézus eljövetelről van szó. Ez is egy MMO lett, ami az időnkért versenyez a többi vetélytársával egyetemben. Tartalmaz újításokat és új ötleteket, ám a régi fűszerezést követi a nagyi receptje alapján. Lehet szeretni, nem szeretni, megunni, újra elővenni, hardcorekodni, casualkodni, ám azt bátran tudom mondani, hogy több tartalmat kapunk, mint amennyi a legtöbb mostanában kiadott játékban van (éljen a DLC korszak -,-), és ennyi pénzért, havidíj nélkül ér annyi, mint bármely másik termék a piacon.

Én személy szerint, élvezem és szeretem a játékot és még remélhetőleg sokáig részese leszek Tyria világának.